Emlékszünk még a Lutra albumokra? Naná, hogy emlékszünk, a rendszerváltás környékén fejveszteve gyűjtöttök beléjük az öntapadós matricákat, tökmindegy, hogy éppen háziállatok, dinoszauruszok vagy focisták voltak rajtuk. Vagy autók, persze. Boldogan vittük a szülőktől bevasalt zsebpénz utolsó fillérjeit is az újságoshoz, és ha véletlenül olyan matrica lett volna a csomagban, amit már benyaltunk a füzetbe, első óra előtt izgatottan cseréltük ki egymással valamelyik hátsó padon. És naná, hogy arról álmodoztunk, hogy felnőttként az összes autó ott áll majd a garázsunkban.

Ebből persze nem lett semmi, de hogy mi még nem váltottuk valóra a gyerekkori álmot, nem jelenti azt, hogy senki más sem. Valaki, aki szintén sokat foglalkozott a Lutra albumokkal. Valaki, akinek több ideje volt az álom megvalósítására. mint a 20 éve matricákat nyálazó magyar kisiskolásoknak. Az urat Umberto Panininek hívják, és nem véletlenül ismerős a neve. Ott volt ugyanis az összes Lutra album címlapján, mivel övé és családjáé az albumokat és egyéb gyerekkönyveket kiadó vállalat, aminek a kasszájában a mi kis forintjaink is csilingeltek két évtizeddel ezelőtt. És mivel nem mi voltunk az egyetlenek, a Panini cég vagyonossá tette Umbertót, aki maga is mindig oda volt az autókért.

Épp ezért nem csak nem tudta tétlenül végignézni, ahogy a De Tomaso-korszakban reménytelenül lezüllesztett Maserati épp elárverezni készül a felbecsülhetetlen gyári gyűjteményt, de meg is tehette, hogy pénztárcájával fellépjen a tragédia ellen. Így történt, hogy egyben, még a londoni árverésre való kihajózás előtt, a kikötőből megvette az egész gyűjteményt. Ami olyan kincseket tartalmaz, mint például az 1953-as  Mille Miglia-n bemutatkozott A6GCS Berlinetta (legfelül), 170 lóerős motorral és Pininfarina karosszériával, amiből mindössze négy darab készült. Vagy a csővázas Tipo 61 versenyautó (középen), aminek apró rudakból hegesztett váza mindössze 36 kilót nyom. A jellegzetes olasz vidéki parasztgazdaságban elhelyezett gyűjtemény mintegy 40 autójából több mint 20 Maserati, de van például sirályszárnyas Mercedes és Rolls-Royce is, sőt kb. 30 motorkerékpár is látható a Modenától néhány kilométerre lévő Cittanovában, és - mert bizony, ilyen is létezett - van közöttük néhány Maserati-szigonyt viselő is.

A legjobb az egészben, hogy Umberto Panini nem tartja meg magának az egyedülálló gyűjteményt, az előre bejelentkezőket szívesen látják a házban, ahol nem mellesleg a környék állítólag legfinomabb, saját készítésű parmezán sajtját is meg lehet kóstolni. Már csak ezért is megérte gyűjteni a matricákat, nem igaz?

VIDEÓ A GYŰJTEMÉNYRŐL MORRICONE ZENÉRE